Az Egyesült Államokban minden 8,3 másodpercben elhasználnak annyi palackot, amennyi, sűrített levegővel töltve fenntartja a hajót. A palackokat üvegszálas váz tartja össze, melyet szintén újrahasznosított flakonokból készítettek. Az Adventure Ecology,közelebbről David de Rothschild megrendelésére tervezett jármű minden szükséges energiát megtermel (ebben a vitorla nyilván nagy szerepet játszik), nem szennyezi a környezetét, ráadásul az út végén példázatos újrahasznosítás áldozata lesz.
Fekete kasmírkardigán, kötélnyomatos selyemmintázattal, hozzávaló, természetesen szintén kasmír, fekete-fehér csíkos póló, illetve egy tengerkék gyapjúnadrág. A második képen egy elefántcsontszínű kasmírt, kötélnyomatos selyemmintázattal, és egy anemóna, vagy szellőrózsa színű George Palazzo selyemnadrágot láthatunk. A kalapot ne kérjük hozzá.
Fekete és fehér. Vagy fehér és fekete megközelítés kérdése. A kollekció vadul ugrál a színes és a "színtelen" között, mintha Rachel Roy nem tudná eldönteni, hogy a birodalmi rohamosztagosok csajait, vagy a lázadók hippikolóniáját akarná megtervezni. Lehet ez változik jövőre, mindenesetre ilyen is van: fekete és matt színű gyapjú top, fehér pardon, elefántcsontszínű karcsúsított gyapjúnadrág. A második képen egy fekete és elefántcsontszínű selyem egyrészes látható.
A lilaőrület folytatódik. Már sokadik éve hódít, igaz mára már kissé "fakult" a szín iránti bolondéria, így ma egy egészségesebb egyensúly felé haladunk. A kollekció lilái jól sikerültek, itt egy igazán partiképes, szekszi csomagot kapunk. Pontos megnevezése persze inkább a kobalt lenne, de ne vesszünk el a részletekben. Kobalt selyem, matrózcsíkos, horgolt egyrészes, és egy szintén kobalt, horgolt selyemkardigán, egy - nem meglepő módon - matrózcsíkos szoknyával. Mindkettőt remek összeállításnak tartjuk. A sárga öv pedig egyszerűen telitalálat...
Kobalt után vissza az anemónához. Vidám, élénk ruhák, és nem csak a színük miatt. Laza, de elegáns szabás mindkettő, különösen az első, mely egy kényelmes, napi viseletre is alkalmas gyapjú háromrészes. A második már érdekesebb ügy, inkább társasági eseményre való, ámbár mi nem választanánk ki arra.
A matrózcsík marad, visszatér az elefántcsont. Az első összeállítás egy matt gyapjú kiskabátot, bőrövet és egy elefántcsontszínű matrózcsíkos horgolt szoknyával. A kalapot még mindig nem ajánljuk. A második egy szintén horgolt egyrészes, aranyozott bőrövvel, matrózcsíkokkal.
Tűzkorall, anemóna színű gyapjú kétrészes, és egy szintén tűzkorall színű összeállítás, motoros dzseki, illetve egy kötött selyem ruha. Inkább partikra ajánlható.
Összefoglalva, az amerikai tervezőnő kiváló kollekciót tervez, kíváncsian várjuk a folytatást.
A teljes kollekciót a tervezőnő saját honlapján nézheted meg, ha ide kattintasz.
2002-ben elhozza a Perry Ellis díjat, melyet az amerikai Divattervezők Tanácsa ítél oda minden évben a feltörekvő tehetségeknek, 2007-ben pedig a Cooper-Hewitt National Design Award-t nyeri meg. Koncepciói, ruhái olyanok mint Lou Reed-é - mondta egyszer. Minimalista, direkt, letisztult.
Rick Owens 2003-ban indította el férfi kollekcióit, azóta töretlen a fejlődése. Nézzük, mit tartogat számunkra 2011-re.
Rockos, laza, igazi rosszfiús hangulat. Kosaraspóló, rövidnadrág, bakancs. Üdítően nem összeillő darabok. Inkább futurisztikus, mint a jelen. Ha újraforgatnák az Űrodüsszeia-t csak ajánlani tudjuk Owens-t. New York-ban is nehéz idők jártak mostanában, megviselte az embereket - így a divatvilág résztvevőit is - a sok eső. Kissé elborult, ámbár a feketének köszönhetően továbbra is határokon belül mozog a kollekció. Határozottan katonás, fegyelmezett stílus. Itt jön az egész Angyalbőrben társulat Vasbogdányból egyenesen: Első Rabó, mellette Urbán, Karády őrmestert szerencsére nem látjuk: Katonai parádé balra el, a következő egy laza fordulattal már inkább apácás... ...vagy betörős... ...Vagy Szörényi Levente 1975-ből... Ötletes megoldás, optikai csalódással: Aki pedig bírja idegekkel, látogasson el Rick Owens honlapjára, kedvére csemegézhet jobbnál-jobb és "érdekesebb" ruhák között. A legközelebbi boltja Párizsban van, nem mondjuk, hogy érdemes kiruccanni értük, de akinek van rá affinitása, lelke rajta...
Dizájnos tükrökről volt már szó egy korábbi posztban, de arra gondoltam, kicsit részletesebben is megvizsgálom, mi a helyzet manapság a piacon.
Mondjuk a piac az értelemszerűen internet nagyságú, a manapság meg mondjuk úgy 1-2 évre visszamenőleg.
Az új megmunkálási illetve vágási technológiák (lásd. lézeres vágás) csak még izgalmasabbá teszik ezt az érdekes anyagot, és mint látni fogjátok, rendesen megmozgatja a tervezők fantáziáját.
Több funkciót kap, markánsabban beszáll a fal dekorálásába, és humor mindenek felett.
Jöjjön tehát egy legjava-legérdekesebb válogatás, ahová valahogy én is belekeveredtem.
Káosz a rendszerben. De kevésbé durván mondhatjuk úgy is, agnès b. kollekciója egy álom. Álom, ahol bármi megtörténhet, szabadon eresztett, korlátoktól megszabadított szabad gondolkodás.
Fedezzük fel agnès b. álmát, utazzuk körbe 2010-es férfi kollekcióját.
UTE szurkolóknak: kékes-lilás hatású dupla-soros gyapjú kabát, illetve lila pamut pizsama, arany varrással.
Kicsit elegánsabb, ámbár egyáltalán nem alkalmi viselet. Hűvösebb napokon, kerti partikra ajánljuk, irodában semmiképp. Az elsőn egy tengerészkék pamut öltönyt láthatunk, kissé szétcicomázott gombokkal, a másodikon társát, egy szilva (vagy éppenséggel mályva - a grafikus) színű összeállítást. Alapvetően lájkoljuk. Piros pont. Vagy mályva. Vagy szilva. Mindegy...
Szürke és bézs...
Jön a romantikus szürke, vele pedig a karakteres bézs. Gyorsan hagyjuk magunk mögött az iróniát, nézzük mit takar ez a pár kép. Az első egy szürke gyapjúkabátot, alatta egy V nyakú szürkés vászonpulóvert, és egy ekrü vászonnadrágot, a második egy bézs színű, belül kockás, kifordítható kabátot, alatta egy szürke, pamut, selyem és kasmír pólóval. Teljesen rendben valóak, kiválódarabok, hétfőre.
A meg nem értett bölcsész és egy herceg...
Az első egy pea kabát, vagy pilótakabát, fehér gyapjú nadrággal, a második egy igazán hercegi összeállítás, Prince of Wales stílusú, dupla soros kockás zakó, barnás-bézses gyapjúnadrággal. Kicsit átlagos, de harmonikus.
HVCS hangulat Párizsból:
Fehér báránybőr szélkabát, tört fehér vászonpóló és kockás gyapjúnadrág. Meg egy Simson moci és már irány is a falu főtere... A második egy khaki báránybőrdzseki, vékony, könnyű pamutnadrággal. Különösen a második tetszetős, de mindkettő kellemes és divatos viselet a nyáron.
Laza elegancia a golfpályán vagy a La Manche csatorna partján. Ismét jön a lila: hosszú, kötött pulóver, a vállra helyezett csuklyás, lila pulóverrel, tengerészkék pamutnadrág. A második egy könnyű barna vászondzseki és hozzávaló nadrág, fehér pamutinggel.
Egy kis börtön-, illetve kínai forradalmi divat:
Az első mellé már csak egy fegyőr kéne. Nem igazán értjük mi volt a cél ezzel, lehet a tervezőnő egy zsíros állami pályázatot szeretett volna megnyerni vele, mindenesetre ha új börtönruházatot szeretne valamelyik állam, ezt bátran ajánlhatjuk. Indigó vászondzseki, hozzávaló vászonnadrággal. A második kép már inkább a kulturális forradalom alatt edződő (értsd: szenvedő) Kínába illene. Egy igazi elvtárs tehát (szintén) indigó vászoningben, vászonnadrágban építi a szocializmust 2010 nyarán, Párizsban:
Kína után emósok:
Először megijedtem, hogy már Párizsban is felbukkan a tinilányok bálványa, SP, de szerencsére "csak" a stílus köszönt vissza, tegyük hozzá, csak elsőre. Harmincas évek hangulatát idéző háromrészes öltöny kalappal, illetve egy vastag, fekete kabát, átlós fehér csíkokkal. Az elsőt adjuk, a második már annyira nem karakteres.
Király a buli!
Majd minden férfikollekciónak része a szétcsúszott, de annál jobb fej parti-yuppie, aki épp most könnyítettek magán a WC-n. Persze ezt nem lehet akármiben, így első versenyzőnk ezt egy tengerészkék selyemöltönyben, fekete gyapjúmellényben és egy szürke puplin pamutingben teszi. A második, szintén eléggé leharcolt állapotú partizó szintén egy tengerészkék zakóban és pamutingben küzd a víz felett maradásért. De neki van egy oda nem illő sála is legalább. Persze, azt lehet, hogy valahol találta.
Pinokkió részleg
Kár minden szó ide. Egyszerűen nem értjük, persze egy álomban nem is kell mindent... Nem tévedés, ez is a kollekció része.
Hogyan gyűrnénk le azt a ma már egészen természetes ingerültséget, ha nem futnánk végig óránként a leveleinket, ha mellőznénk a reggeli, délutáni, esti szippantást a megszokott közösségi média platformokba, és felé sem néznénk a YouTube-nak, akkor sem, amikor még a kávészünetnél is jobban rákívánunk arra a négy számra, amelyet február utolsó hetében hallgattunk rongyosra?
Huszonöt évvel ezelőtt jelent meg a világban a Toshiba első laptopja, amikor még igazán nem klaviatúra és monitor mentén szerveztük a mindennapjainkat. Van tehát mit ünnepelni. Ennek méltó örömére a Toshiba megint nagyban robbantott: itt a Libretto W100, az első kétkijelzős notebook. Higgadt, mint egy színházigazgató, okos, mint egy csodagyerek, és stílusos, mint egy divatblog nyitólapja. Lenyűgöző, mi mindenre alkalmas: olvashatjuk úgy, akár a könyvet vagy az újságot, böngészhetünk a felső kijelzőn és közben készíthetünk jegyzeteket az alsón, illetve az ugyanitt megjeleníthető billentyűzettel használhatjuk klasszikus módon. Kicsi, könnyű, esztétikus, és persze vezeték nélkül is fellő az info szupersztrádára. Podcast, Facebook, videók – ahol csak akarod. Mert a világ nyitott könyv. Vedd elő a Librettódat.
Magyarország legnagyobb online társkeresője újból nagyszabású nyereményjátékot hirdet társkeresőinek. Regisztrálj 2010. augusztus 22-ig a Randivonalra, amelyet már több mint 1 millióan választottak! Míg keresgélsz a több ezer fényképes társkereső között, automatikusan részt veszel a nyereményjátékon, amelyen Tiéd lehet egy 200.000 Ft értékű utazási utalvány az Anubis Travel felajánlásából, a 2 fős 3 napos wellness hétvége félpanzióval a Szidónia Kastélyszálloda jóvoltából, vagy a 3 db 5.000 Ft-os brands.hu vásárlási kupon!
Tehát nem kell semmi mást tenned, csak regisztrálj és keresd a szerelmet a Randivonalon! Itt regisztrálhatsz: link
Találd meg a társad az oldalon, ahol komoly kapcsolatok születnek!
Melinda (29) és András (36) is a Randivonal segítségével talált egymásra 2007 őszén, idén júliusban pedig az esküvőjüket tartották. Melinda operaénekesnő, András pedig egy digitális ügynökségnél vezető elemző. Egyik korábbi nyereményjátékunkon ők is részt vettek, szerencsés nyertesként pedig az ünnepi tortát a Randivonal ajándékozta számukra a lakodalomra!
Randivonal: Honnan jött a gondolat, hogy a Randivonalon keressétek a szerelmet?
András: Korábban többször voltam feliratkozva itt, úgyhogy a weboldal már régről benne volt a „társkereső pakliban”. Nekem tetszett, hogy bizonyos objektív előszűrésre van lehetőség.
Melinda: A barátnőm beszélt rá, mondván nincs veszteni valóm. Én meglehetősen szkeptikus voltam, de belevágtam. András volt a harmadik srác, akivel randiztam. Rajta kívül összesen talán 4-5 fiúval találkoztam az alatt az egy hónap alatt, amíg aktívan fent voltam a Randivonalon.
Kinek milyen elképzelései voltak az ideális társról?
András: Nekem ilyesmi elképzelésem nem volt, mert a valóság mindig rátesz egy lapáttal a képzeletre, mint ahogy ebben az esetben jellegzetesen megtörtént.
Melinda: Éppen nem volt semmilyen elképzelésem, mert egy zűrös időszakon voltam túl.
Hogyan indult az ismerkedés az oldalon?
András: Megfogott Melinda bemutatkozó mondata. Bár pontosan már nem emlékszem rá, de latinul volt és körülbelül azt jelentette (ahogy olasz tudásomból vissza tudtam fejteni), hogy zene nélkül semmit sem ér az élet. Ezt (bár zenei előéletünk gyökeresen eltérő) én is ugyanígy gondoltam, ezért ezen a vonalon jól el tudtunk indulni. A fotók is tetszettek, úgyhogy örültem, hogy elkezdődik a levelezés. Egy-két levélváltás után randevút beszéltünk meg, mint kiderült, ő sem szereti a hosszas levelezgetést.
Melinda: Tényleg csak egy vagy két nagyon rövid levelet váltottunk. Utána hamar találkoztunk.
Milyen volt az első randi?
András: A Klauzál téren ültünk be az Ellátóba. Nem emlékszem, hogy ott volt a találkozó, vagy inkább a közelben - talán az Oktogonon? Ez egy délutáni, munka utáni időpont volt, és én egy-két sört fogyasztottam közben, Melinda pedig ásványvizet. A dolog pikantériája, hogy egy kollégám is a helyszínen volt éppen, így a találkozónak „szemtanúja” is volt. Melinda kellemes volt, és szebb, mint a fotókon, de nagyon különbözött a stílusunk, és ez az első randi után kicsit visszafogott. Később aztán persze összehangolódtunk…
Melinda: Október 6-án este találkoztunk az Oktogonnál. Egy szombati nap volt. András az Ellátóba vitt a Klauzál térre. Nekem nagyon pozitív benyomásom alakult ki már elsőre Andrásról és valami nagyon vonzott benne. Jól éreztem magam, fesztelenül tudtunk beszélgetni, humoros volt és nagyon helyes.
Meséljetek az esküvőtökről!
András: Július 9-én tartottuk a péceli Ráday kastélyban. A kastély munkatársai mind nagyon kedvesek voltak, úgyhogy már a szervezkedés is nagy öröm volt. Száz emberre készültünk és szerencsére csaknem minden meghívott eljött - a pénteki nap ellenére is. A legemlékezetesebb maga a szertartás volt és utána a köszöntések. Nagyon jó élmény volt. Persze utána a vacsora, majd a torta - csokoládé mousse krémmel volt töltve és egy kis szederlekvárral megbolondítva, elegáns marcipán mázban - nagyon jó volt! Utána-közben volt táncolás, buli. Hajnali 3-ig tartott az összejövetel. Az egész ünnepség alatt végig jó volt a hangulat.
Melinda: Több mint 90 vendég volt! Nagyon jó hangulatú, vidám esküvőnk volt. Mindenki boldog volt és örült nekünk.
További tervek?
András: Nászút Törökországban, majd a dolgos hétköznapok jönnek. A Randivonalat nem szeretnénk többet használni - remélem, nem sértődtök meg. Szeretnénk élvezni az életet és évente nagy évfordulós bulit szervezni! Melinda: Élvezzük az életet és egymást, gyermekvállaláson még nem gondolkozunk.
A fenti sikersztori a Te történeted is lehet! Gyerünk, tegyél érte, hogy megtaláld a szerelmet!
Pontosabban New York-i. Igazi, hamisítatlan amerikai stílus.
Tradicionális, hagyományokra épülő kollekció: fekete, olasz és latin-amerikai hagyományokra - valljuk meg, kicsit eufémisztikusak voltunk ezzel kapcsolatban. Nevezzük nevén: ez a gengsztertrend. Az olasz maffiáé, a fekete, bronx-i szubkultúráé, vagy épp a latin-amerikai bevándorlóké. Ez is New York, nem csak a West Side klasszikus amerikai utcaképe. Adam Kimmel egyszerre tervezett nekik kollekciót, egyszerre pedig be is mutatta őket.
A védjegyszerű Kimmel ruhák kényelmesek, könnyűek és ízig-vérig
amerikaiak.
